Mészáros Petra vagyok, Pécs közelében lakom. Állattenyésztő szakos agrár mérnökként végeztem 2009-ben, 2015 óta a Zen Agility Team alapítója, és edzője vagyok. Az első kutyám Karamell, aki egy 2010-ben született Lakeland terrier. 2011-ben kezdtem vele az agilityt, de sajnos egy genetikai gerinc betegség miatt korán abba kellett hagynunk a sportot. Azóta boldog kanapé kutyaként éli életét. 2013-ban már az agilityt a szemem előtt tartva, választottam a családunkba egy Border colliet; Tacot. Hatalmas kihívás volt ez nekem, ezért sok mindent tudatosabban csináltam a felnevelése, képzése során. 2017-re értünk össze olyannyira az agilityben, hogy sikerült kvalifikálnunk magunkat az Európa és Világbajnokságra is. Előtte is, és utána is több szép eredményt tudhattunk magunkénak. Taconak ez idő tájt kezdődtek mozgásszervi problémái, amiket próbáltunk kezelni, pihentetni több-kevesebb sikerrel. Végül 2018-ban úgy döntöttem, hogy leteszem az agility sportból Tacot, remélve, hogy megkímélem további komolyabb sérülésektől. Azóta belevágtunk az obediencbe, ralley obediencbe, mantrailingbe, canicrossba, bikejöringbe és még ki tudja mibe nem, ami a csillapíthatatlan munkakedvét kielégítheti, és örömet okoz neki és nekem is. Taco kapcsán kezdtem el nézelődni olyan tevékenységek után, ami hasonló örömet okozhat neki a mindennapokban, mint amit évekig az agility okozott számára.
Mindig kerestem azt az elfoglaltságot, amit úgy tud csinálni, hogy közben elfárad, testileg és szellemileg is.A külföldi oldalakon és a facebookon már sokszor szembe jött velem a Hoopers, és azon gondolkodtam, hogy milyen új kihívásokat rejthet magában ez a sport a gazdik és a kutyusaik számára, miben más mint az agility, és kiknek is szól. Itthon még sosem találkoztam ezzel a sporttal, de egyre inkább azt éreztem, hogy lehet ez az, ami Taconak és Karamellnek lenne megfelelő. Aztán egy napon, egy barátommal Juhász Adriennel beszélgettem és megemlítette, hogy ismerem-e a Hooperst és tudom-e hogyan működik. Szeretné itthon elkezdeni, bevezetni és szeretné, ha minél többen megismernék és lenne itthon is egy Hoopers bázis. Egyből azt éreztem, hogy véletlenek nincsenek, itt a lehetőség, hogy eggyüttműködve Adrival bevezessük a Hooperst hazánkba! Így állt össze kettőnkből a Hoopers Hungary csapata. Célom, hogy terjesszem, megismertessem és megszerettessem ezt a sportot hazánkban. Minőségi oktatást és remek élményt nyújtva a gazdiknak és a kutyáknak.
Annyi minden lehetőség, kihívás rejlik benne, annyi kutyának és gazdinak nyújthat alternatív lehetőséget a mozgásra, akik eddig nem is gondoltak rá, mert túl kicsik, vagy túl nagyok, túl fiatalok, túl öregek, vagy kis egészségügyi problémájuk van, és ugyan futni futhatnak, de nagy terhelésnek nem lehet őket kitenni.
Petra
